Maison

 Március 18-ai fényképek, akkor már pár napja kibújtak az első rügyek a gyümölcsfákon. Milyen érdekes, hogy itt nincs tékozolni való idő, gondolkodás, elöl hagyjuk-e még a télikabátot, a fákon hamarabb tavasz lett, mint a mi fejünkben. Azóta meg már megint sokat változott, de felteszem a tavaszindító képeket. A fűszerkert egész jó állapotban van, a szárzeller zöldell, a rozmaring egész télen megvolt és itt már a snidling is előjött. A lemosó permetezéskor elfogyott a bekevert szer. Pár nap múlva elment Gergő, vett még, bekeverte, akkor meg a permetező nem működött. Pár nap múlva azt is vett, csak összejött a permetezés. A korallberkenye a reménységünk, hogy hamarosan szomszédeltakarónak is megnő. A barackfa és a meggyfa első rügyei.

 Gergő említette régebben, hogy az egyik osztálytársának a nagymamájánál milyen gyönyörű citromfa volt. Eddig nem vágtunk bele, mert kellett az idő a rendes, idevaló növényekre, de most névnapra is kellett valami meglepetés és a kertben sem volt még sok dolog, épp itt volt az ideje egy új kihívásnak. Így került március 12-én hozzánk egy citromfa. Arról nem csináltam képet, hogy vettem meg. Teljesen lekötözték az ágait, hogy boglyasra nőjön, a citromok összenyomorítva nőttek rajta, úgyhogy nem csak átültetéssel kellett kezdeni, hanem minden egyes ágacskáját ki kellett szabadítani és felkötni.

Február 1-jén le is szedtük a karácsonyfát, ami nálunk gyorsnak számít, de kint árválkodott a kert végében. A terveimben volt, hogy sütök fánkot, nem sikerült hamvazószerda előtt, viszont amikor elkészült annál nagyobb örömmel ették a gyerekek, főleg, hogy kint kapták meg tűzrakás után. Aztán ahogy sötétedett körbeültük a tüzet és ott melegedtünk.  

Mi mást is lehetne csinálni ilyenkor? A birsalma elfogyott, a kökény megázott, a narancsnak meg szezonja van. Decemberben simán vettem bionarancsot lidlben, de azóta hiába nézem hetente, nincs. És semelyik másik boltban vagy zöldségesnél sem volt Üllőn. Ezen felizgatolódtam magam, mert mégiscsak nem cápabőrön reszelt wasabit keresek, így beírtam az Üllő csoportba FB-n. A használhatatlan tippek mellett, miszerint hogyan tegyem ehetővé azt a héjat, amire rá van írva, hogy emberi fogyasztásra nem alkalmas, jött egy ajánlkozás, hogy az illető aznap a biopiacra megy árulni és hoz nekem narancsot. Teljesen ismeretlenül, még azt is kipuhatolta, vastag vagy vékony héjút szeretnék-e és másnap el is hozta. Így kapcsolódik ehhez a bloghoz, hogy Üllőn ugyan nem kapsz bionarancsot, de van, aki hozzon.