Elkészült a burkoló

Szegény mesterek, nincsenek sokszor említve, pozitívan pedig még kevésbé. Azt hittük, az a nagy dolog, hogy kiválasztjuk az anyagokat, az alap, hogy lerakódik. Minket nem ver át senki, hiszen nem mi szerződünk velük, hanem az építtető, ők meg jóban vannak.

Ez azért csak félig igaz. Az lehet, hogy a munka közepén nem fog otthagyni, hogy kapott jobb ajánlatot, mert az építtetőnk a világ végéről is előkerítené, de borzasztóan észnél kell lennünk így is.

Most vegyük a burkolót. A vízvezetékszerelőre, villanyszerelőre és a festőre is igaz ez, de az utóbbi két hetünkben a burkolóé volt a főszereplő. Először is, folyamatos kapcsolatban kell lenni vele. Nem elég, hogy üzengetsz, ha azt akarod, hogy minden úgy legyen lerakva, ahogy kitaláltad, akkor ki kell menni, meg kell beszélni. Többször is. Aztán amikor kész van egy kis rész, meg kell nézni, hogy ugyanarra gondoltunk-e. Mi azzal kezdtük, hogy amit a wc járólapjának vettünk, az falicsempe volt,  vettünk gyorsan helyette mást. Az előszobába vett járólap menet közben elfogyott. Ezt el sem akartuk hinni, hiszen ebből bőven vettünk, hogy jusson a falra is egy sor. Itt kirobbant a nagy gérvágó vita, mivel kiderült, hogy mesterünk híresen nagy herdáló. Ez a fürdőszobában érte el mélypontját, amikor kijelentette, hogy nem jut a kád oldalára csempe. Az a csempe, ami az ország túlsó végéről jött, drága volt és direkt többet rendeltünk. 

Én éppen megbeszélésen ültem, csak a messengert tudtam vadul nyomogatni az ügy érdekében, Gergő visszahívta és ahogy fogalmazott, megnyomta a hangsúlyt. Erre jutott kék csempe a fürdőkádra. Kicsit újra lett gondolva a tervezés, nemcsak hangsúly kellett hozzá, hanem rugalmasság is. A burkoló a 10 centi széles padkára nem tudta a 7,5 centis csempéket hosszában tenni, csak keresztben, apró négyzetekre vágva, de így fel tudta használni a korábban elpocsékoltakat. A kád hosszú oldalára ugyan jutott kék, de a rövidre nem, így azt el kellett engedni és fehér lett. A zuhanyzó pereme meg fehér lett volna eredetileg, de olyan éles volt a fehér csempe levágva és annyira tört, hogy átváltottunk kékre. Ez lett az eredmény:

A wc falicsempéje kifugázva grafitszürkével.

A másik nagy dermedés a konyha volt, mert a művész úrnak ott is elfogyott a csempéje. Az is a messziről hozott kupacból volt, így nagyon kellett gondolkodni. Gergőnek eszébe jutott, hogy legyen az eredetileg wc padlójára szánt csempéből kipótolva, úgysem fog látszódni. Ebben meg is egyeztünk, de majd azt mondjuk direkt volt, úgy megtetszett.

A konyhapadló lapján is gondolkodtunk, hogy kell-e másikat rendelni, mert ez eredetileg a másik parkettához illett volna és megy-e az újhoz, amit választottunk, de végül rájöttünk, hogy nincs akkora választék árnyalatokból, hogy legyen min gondolkodnunk. 

Ahol a fekete-fehér csempe van, ott lesz a hűtő, eltakarja az egészet.

A konyhafalra kék fugát választottunk,

és épp örülök. Nagyon tetszik.

A szobákban már elkezdtek festeni, ezek nem a végleges színek, de már dereng, milyenek lesznek.

zöld hortenzia

búzafű

mákvirág

nárcisz

 Felkészül következő versenyzőnk: a parketta