Januári állapot I.
Egész berendezkedtünk az új életvitelre, nem estek nehezünkre a változások.
Több félelmem is volt, a területek erősségi sorrendben.
Közlekedés
Használjuk az autót is, vonatot is felváltva, beleszámoljuk ezeket a plusz időket. Óvodáig fél óra autóval, ez belátható idő oda is, vissza is. Oké, van olyan, hogy az autóban reggeliznek, de a lényeg, hogy egyenek és ne rohanva. Sokat beszélgetünk zenékről, barkochbázunk, meg így a sötétben, a hátam mögött ülve könnyebben mondhatóak ki az óvodai titkok.
A vonat meg még jobban együtt töltött idő, az pihenés nekem is.
Sport
Megnyugtató, hogy egy jógát sem hagytam ki. Elmegyek a gyerekekért az oviba, sétálunk, uzsonnázunk, aztán beér Gergő vonattal, hazamennek gyerekestől, én meg hazamegyek vonattal, amikor végeztem.
Futottam is már Üllőn, az utolsó utca kutyasűrűsége a kellemesnek mondható szint felett van, de arra nem kell menni. A nagy puszták, bekötőutak, kis öreg házas utcák meg nagyon jó terepek.
Bevásárlás
Ettől azért féltem, mert nagyon el voltunk kényeztetve a lidl-lel, soha nem csináltunk nagy bevásárlást, csak éppen azt vettük meg, amire szükség volt, mondjuk 2-3 naponta kellett is boltba menni. Ezen kellett változtatni, mert senki nem akar már hétköznap este 8-kor ezzel foglalkozni, de talán még jó is, hogy sokkal kevesebb idő megy el boltozással. Ha vonattal megyünk be reggel a gyerekekkel, Gergő napközben autóval bevásárol. A felhalmozással vigyázni kell - azt utálom - de egyelőre sikerül egyenletes fogyasztani a készleteket.
Ha korábban végzek
Nem sok ilyen van, de ha korábban végzek egy másik helyen, akkor ugye nem tudok hazamenni és aztán a gyerekekért. De van annyi kávézó a József Attilán, hogy nyugodtan beülhetek dolgozni vagy olvasni. Legutóbbi ilyennél ellógtuk a karatét és elvittem a gyerekeket a Természettudományi Múzeumba, addig nézzék, amíg lehet. Már kívülről ismerik a kiállítási anyagot, 20 év múlva Deme lesz a kurátor.
Ilyenünk egyszer biztos, hogy lesz. |
A családi találkozóktól nem féltem, mert azok úgyis nagy szervezést igényeltek és ritkák voltak, ezt most is tudjuk tartani.
A teknős
A teknős teljesen bezsongott a háztól. Ilyenkor minimum hibernálva kellene lebegnie a vizében, ehelyett ő kapálózik, vetődik, karmolássza az üveget, míg csak ki nem vesszük. Amikor meg kint van, le-föl szaladgál, mindent megnéz, vacsora közben odaül az asztal alá, aztán lassan rámászik Gergő lábára és azon hasal. Vagy csak néz ki a teraszra és elkezdi karmolászni a parkettát. Ezt nem lehet félreérteni, ki kell engedni. Hüllő létére a fagyott földön úgy kavar, mintha 30 fok lenne és ha az ember nem figyel, már el is tűnt az udvar földjébe beolvadva. Most épp nyargalt, amikor egy galamb mögé szállt és elkezdte követni, nagy buta csodálkozó fejjel, hogy ez meg milyen szerzet?!
A másik törzshelye a zuhanyzó pereme, onnan lógatja kétoldalra a lábacskáit.
A gyerekeknek sem kellett több, kereslet-kínálat. Mikulásost játszottak, Deme volt a rénszarvas, Ovi a télapó és egy banánosládában húzgálták egymást le-föl a lakásban. Ez nehezen ment még szőnyegek nélkül is, ekkor fogták a teknőst, be a ládába és ő lett a karácsonyi manó. Mindenki elégedett volt.
<3 <3 <3
VálaszTörlés