Házavató

 Ez minden részében házavató volt és a kis házunk jól vizsgázott.

11 embernek képtelenség volt szállást találni az augusztus 20-ai 4 napra, ezt 19-én be kellett látnunk. Viszont a barátos találkozást sem akartuk elengedni, így mentőötletként felmerült, hogy legyünk nálunk, amibe mindenki belement. Ráadásul olyan támogatóan, hogy rögtön sátorral is készült mindkét család, nem aggódott senki egy percig sem, hogy hogy lesz-e hely. Persze még egy család bent tudott aludni kényelmesen, csak Balázsék aludtak sátorban. Olívia átengedte az ágyát a kis Zsombinak, és ő Borival lekuckózott a földre.

20-án délután megérkeztek Balázsék - Balázs, Katinka, Marci (5) - és Gabiék - Gabi, Éva, Bori (4,5), Zsombi (2,5). Szelmiéknél a család fele lebetegedett, így Szelmi és Lujzi (1,5) csak az utolsó napra ugrottak át, de legalább láttuk egymást.



Este felavattuk a 2 napja vett új bográcsot, ami teljesen elég volt ennyi embernek is. A gyerekek bent ettek, mesét néztek aztán, így hagytak minket a tűz mellett eszegetni. Fürdetés-fektetés, aztán 2-ig őriztük a kihúnyni nem akaró parazsakat a lányokkal, lábunkat a langyos köveken melengetve. 

Másnap délben grillezés, gyerekeknek medencézés, festés, rohangálás. Mindent elbírt a ház. Délután az ócsai selyemréti tanösvényt jártuk végig, este pedig Arkham 3-ig (nekem, a fiúk fél5-ig gyakták a Mérhetetlen Véneket). 




Az volt a jó, hogy volt hely. Valaki reggelizett az ebédlőasztalnál, a gyerekek játszottak, valaki meg csöndben ébredezett kávéval a teraszon, nem zavartuk egymást. 

Találtunk egy kivételes pillanatot, amikor mindenkit egy képre lehetett terelni.




Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mindenki nyugodjon le

Betonozás a kisházhoz

Paradicsom és társai