Maison

Előzményként annyit kell tudni, hogy amikor építkezéskor elkezdtünk kazánt nézni, akkor jött, hogy "jaj, azt nem kell választani, amivel dolgoznak az pont jó lesz, kipróbálták". Nem zárkóztunk volna el a ráfizetéstől, ismerve egy-két rémsztorit a télen bedöglött kazánról, de ez a vonal rövidre lett zárva. Simon 10 napos lehetett, amikor októberben egy vasárnap este leállt a kazán és csak a hibajelzés villogott rajta. Gergő hívta a kivitelezőt, aki másnapra ígért szerelőt. Másnap semmi hír, így utánatelefonálva kiderült, hogy a szerelőnek nem szólt a kivitelező, csak a kivitelező felesége. Hmm. Az tényleg nem ugyanaz. Attól még simán azt lehet hinni, hogy ráér 2 hét múlva, ha egy nő mondja. Végül Gergő nyomatékosította, hogy fázunk és másnap kijött a szerelő. Hősugárzóval simán kibírtuk azt a két estét, nem volt még hideg. Egyébként valami elzáródás volt, éa Gergő ott figyelt mellette végig. Amikor november 28-án nem jött melegvíz, kicsit megijedtem. Hívtuk a szerelőt, aki 2-3

Ennek az előzménye a Betonozás a kisházhoz bejegyzés. Október 4-5-én készült el a betonalap, október 26-án szállították ki a kisház faanyagát. Október 31-én szombaton Apa és Gergő apukája is jöttek mindkettőhöz segíteni. A betonozás sem készült volna el, de mint később kiderült, a szerelési útmutató alapján a kisház sem épült volna fel segítség nélkül. Gergő már a rendeléskor bement személyesen az obiba és megpróbált olyan emberrel beszélni, aki ért hozzá. Kiderült, hogy ilyen nincs. Németországból hozzák az anyagot, lefóliázva, nincs speciális szerelési útmutató, nemhogy a neten, de a nyomtatott sem az. Senki nem tud válaszolni a kérdésekre. A szerelési útmutató német nyelvű és többféle kisház általános összerakása, így simán volt olyan lépés, mely a mi fajtánknál nem kellett - mint ez utóbb kiderült. 3 napig gondolkodtunk szállítás után, hogy visszaküldjük-e. Tényleg. És csak a méretre vágás miatt nem tettük, de olyan rettenetes minőségű anyagot hoztak hibás szerelési koncepcióval, h

 Október 23-án felkerült a drótháló is a kerítésvasakra. A körülményekhez képest nem néz ki rosszul.  De hogy izgibb téma is jöjjön Lehullottak az első fáink első levelei. A szomszéd diófáié meg átszállingóztak, amitől féltjük a füvünket, így gyorsan összeszedtük. Simon csodák csodájára aludt  babakocsiban, míg összegereblyéztem.

 Úgy kijelentettem, hogy ez nem családi krónika, hogy muszáj írnom Simonról. Megéreztük az utolsó jóidőt, október 6-án kedden a kertben vacsoráztunk. Szombaton elmentünk az ócsai erdőbe tölgyfákat nézegetni. Onnan tudtam, hogy közel a szülés, hogy már ezeket sem élveztem. Nehezen sétáltam és inkább csak csöndben nézelődtem. Láttunk egy undi terhes pókot, de ő valószínű ugyanezt gondolta rólam. Október 12-e, hétfő reggel éreztem, hogy nem én fogok menni a gyerekekért délután, megbeszéltük a stratégiát. 18:36-kor megszületett Simon. Befogadtuk.

Egy kicsit elmaradásban vagyok a bejegyzésekkel, lévén a gardróbszoba átalakult gyerekszobává. Egyébként is, ez nem egy "életünk története" blog - bár afelé tart - mégis említést érdemel, hogy megszületett Simon. A padlás ugyan kész volt, de oda fel is kellett vinni a könyveket, ami teli banánosládával képtelenség egy létrán, vagyis meg kell felezni. Ha meg már kinyitja az ember, átválogatja. Persze már ezerszer át voltak válogatva ezek a könyvek, de azzal a tudattal, hogy kész a végleges házunk, ennyi hely van, meg jött össze pár doboz. Ezeket el is vitte Gergő az üllői könyvtárnak, néhány témában többszörösére növelve a könyvállományt. Szép lassan kiürült a gardróbszoba és ahogy nőtt a ctg-k száma, úgy került bele kiságy és pólyázó az utolsó pillanatban. Mindkettőt a barátainktól kaptuk. Ilyen körítéssel: A kiságyat jó állapotban, de a szekrény előttünk már két családnál volt és sok gyereket szolgált ki. Viszont fenyőből volt, amiért vállaltam a küldetést. Tele volt matricá