Simon

 Úgy kijelentettem, hogy ez nem családi krónika, hogy muszáj írnom Simonról.

Megéreztük az utolsó jóidőt, október 6-án kedden a kertben vacsoráztunk.




Szombaton elmentünk az ócsai erdőbe tölgyfákat nézegetni. Onnan tudtam, hogy közel a szülés, hogy már ezeket sem élveztem. Nehezen sétáltam és inkább csak csöndben nézelődtem.


Láttunk egy undi terhes pókot, de ő valószínű ugyanezt gondolta rólam.





Október 12-e, hétfő reggel éreztem, hogy nem én fogok menni a gyerekekért délután, megbeszéltük a stratégiát.



18:36-kor megszületett Simon.



Befogadtuk.









Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mindenki nyugodjon le

Betonozás a kisházhoz

Paradicsom és társai