Gyömrői állatkert

Nem most fogom kifejteni a véleményem - ami amúgy folyamatosan változik-, hogy mennyiben határoz meg a lakóhelyem.

De mivel ez a blog a házról szól, és ott most épp nincs tennivaló - Gergőnek mind a tíz ujja bizsereg már és a szomszéd nénivel metszési tippeket cserélgetnek az első napsugarak hatására -, írok a lakókörnyezetről. 

Ha csak Üllőt venném ennek, biztos befordulnék, de ha úgy tekintem magunkat, mint Vecsés, Gyömrő és Monor kertvárosi része, akkor tulajdonképpen minden rendben. 

Most Gyömrő van soron, új helyet fedeztem fel. Kedd délelőtt elmentünk Simonnal a horgásztóhoz sétálni. Nagyon gyorsan végeztünk, Simon babakocsiban volt és még élvezte is. A tavakról írtam már? Nyáron biztos. Oda jártunk strandolni, drónt röptetni, körbesétálni.

De most mentem tovább, fedezzük fel Gyömrőt ismeretlen utcákban tévelyegve! 

Végül eljutottam a város egyik széléig, addigra Simon már aludt a babakocsiban. Sajnálhatja, mert egyedül néztem meg az állatokat, akik egy icipici állatkertben vannak. 

Ez az állatkert ingyenes, nincs ott állandó ember. Egy spirálban vezet felfelé az út és még egy vízesése is van, ha éppen nem karbantartják.

Van degu, gabonasikló, nyúl, vadászgörény, tyúk, arany-, ezüst- és gyémántfácán, dámszarvas, kameruni törpekecske és alpaka. De a legjobb a kutya, Prézli.

Nem fényképezgettem végig az állatokat, a googleön szebb képek vannak, de a gyerekek - ja mert másnap Ovival mentünk vissza - nagyon jól elvoltak. Többször körbementek, kutyáztak, tobozt szedtek.

A felvezetőt befejezve, csak azt akartam mondani, hogy nagyon boldog vagyok, hogy ilyen hely van az 5 km-es körzetünkben.

Frissítés

Pénteken Demét is elvittem és pont aggódtam, érdekli-e az ilyesmi, amikor mondta, hogy ez a legjobb hely, ahova vihettem.

Tiszta nyugi volt.