Fügeáradat

Arra nem gondoltunk, hogy még szeptemberben lesz a nagy durranás. Beértek a fügék, de nemcsak egy-egy szem, hanem a nyári meleg miatt végre teli ehettük magunkat. A füge azért van olyan nagy becsben tartva nálunk, mert a boltban nem kapható, másnak még nem volt a családban, de amikor Horvátországban jártunk, mindig indult szüretelő kommandó. Egzotikus gyümölcsnek számít és nálunk terem. Mi lesz a következő, a citromfa?

A megmentett 13 éves füge lila színűt terem, a 3 éves pedig zöldet. De ugyanolyan édes mindkettő.

Egy fél kilóból csináltam lekvárt, hogy tovább megmaradjon az emléke. Tettem bele egy fürt lila szőlőt is, ami nagyon magos volt, nem volt jó enni, de nagyon finom volt az íze és csodálatos színt adott a lekvárnak. Kevergetés közben álmodoztam, mi lenne jó bele fűszernek és ahogy szagolgattam, jött az ötlet, hogy fehérbor. Egy fél decit kapott bele, kevertem addig, hogy az alkoholtartalma ki tudjon párologni, de nagyon finom mély íz maradt utána. 

Az ebédből sem maradhatott ki, a kókusztejes currys íz mellé nagyon ment. Persze rizs autentikusabb lett volna mellé, de közben improvizáltam az ízekkel.

Tegnap is ma is nagy szépen zuhogó eső esett, ami nagyon kell a növényeknek. Mindenki boldog, az elázott száradó ruhák is behozták a lemaradást a napsütésben és közben ilyen gombák nőttek.