Maison

  Nem írtam a karácsonyról, ugyanaz volt, mint tavaly, azt a posztot kell elolvasni. Annyi kivétellel, hogy most nem Simon volt a legnehezebb - üde változatosság -, hanem egy felnőni nem akaró, de kétkedő 9 éves. Simont könnyen lehetett terelni a monori Fürge Pávába, a feldíszített tűzoltóautónak úgy örült, mintha neki készült volna. A templomban felváltva vigyáztunk rá, az üllői betlehemes megcsodálásához sem kellett nógatni. Mondanom sem kell, hogy mindez annak párhuzamos sztorija, hogy készül a fa. De Deme rettentő izgatott volt, toporzékolt, végül komolyan rá kellett szólnom, de aztán jött a Jézuska, kihúzott minket a csávából és mindenki örült. De nem ezért van itt ez a kép, hanem hogy az új részét "a nem is olyan unalmas itt élni" sorozatnak megörökítsem. Megígértem  a gyerekeknek, hogy az állatpark után Gyömrőn elmegyünk a Hisztéria cukrászdába, valami ebéd előtt még éppen legális dolgot veszek nekik. Persze az zárva volt, már második alkalommal. Biztos meg kellene jeg