Maison

Elmentünk az Oázisba és apró kis növényekre elvertük egy tavaszi cipő árát. Mindegy, a kertbe elég a régi edzőcipőm is. Gergő a kerítésre akasztott kaspókba ültetett virágokat, én meg kipótoltam a fűszereimet. Amit tavaly legjobban szerettem, a bazsalikom. Remélem, idén is annyi pestot eszek, mindenesetre a kiemelt helyre ültettem, a teraszra. A nagy szerzeményem a  koriander, ugyan nem kínai, de illatra nem volt nagy különbség. Szuper lenne, ha nem csak a Dunapandából lenne fonnyadt fűszerem a keleti kajákhoz. Majoranna, ami tavaly elég halovány volt, remélem, nem a hely miatt, mert ugyanoda ültettem. A citromfű első évben nagyon szép volt, de azóta egyre gyengébb, tavaly alig volt használható levele. Kapott egy társat, hátha megerősödnek. Csokimenta, citromfű, oregánó, levendula, szárzeller, rozmaring, zsálya, nem tudom mi, kakukkfű, snidling, menta, koriander és majoranna. Petrezselyem hátul, bazsalikom a teraszon, chili meg még bent.  

 Ez egy megkésett poszt, persze mostanában mind az, de ezek egy hónapos fényképek, ami elég sok idő a tavasznál. Viszont kár lenne kihagyni, ha már megtaláltam. Szóval március végén így nézett ki a kert: meggyfa fehér nyár ámbrafa azóta már kibújt a retek levele szürke juhar Ezt a képet sem lehetetett kihagyni, a kisházból lopás mindennapi tevékenység. Tudja, hogy lebukott. A kerítésre nádborítás került, mert épp ott volt egy lyuk a szomszédba, amikor mi kilépünk a teraszra.

 A helyi csoportba feltették egy kiskutya képét, aki egy hétre ideiglenes befogadót keres. Azonnal igent mondtam rá. Közben Gergővel is próbáltam egyeztetni a dolgot, aki ekkor még nem készült fel a befogadásra, a kutyus viszont nem tudott várni. Azt viszont tudtam, hogy Gergő is szeretne kutyát, ki is vártam a tavaszt, amit kért, 3 hónapig nem küldözgettem befogadásra váró kutyákat. De Masni szemét megláttam, és azonnal éreztem, hogy itt az idő. Március 23-án elhoztam Masnit. Simon jól tudta, mikor kell otthon maradni, előző este produkált egy kis hőemelkedést, amivel biztosította magát a hétre és benne lehetett a fogadóbizottságban. Gergő csak egy percig tudott bizalmatlanul nézni, utána teljes volt az összhang. Terik, a szomszéd kutya ráugatott, a kis Masni behúzta fülét-farkát, és gyorsan hátraszaladt az udvarba. El is barikádoztuk egy időre a ház melletti ösvényt, hogy ne tudjon előre menni, sem az autó, sem a szomszéd kutya miatt. Délután hazajött Tarik gazdája, bemutattuk egymás