Júniusi növekedés egy kidőlt nyárfával




Az úgy volt, hogy az egyik facsemete mellett egy kis hajtás is növekedett, amikor kihozták, nem volt szívünk kidobni. Azóta egy helyes kis 2,5 méteres gyorsan növő nyárfa lett belőle, pont jó hátra. 


Persze jöttek az óvások, hogy nagyon vízigényes, elszívja a veteményestől a vizet, meg túl nagy lesz. Mi a pletykákra nem adtunk, de a kis nyárfa nem viselte el kritikát, elkorhadt a törzse egy tíz centis részen és egy közepesen erős langyos nyári eső alatt kidőlt.


Azért őt nem sirattuk annyira, mint a gondosan kiválasztott vöröstölgyet, de sajnáltam.
Kárpótol helyette a ribizli, ami nagyon iparkodik, már több marokkal ettünk róla.




A füge meg egy hét alatt nyomta ki a leveleit és látszanak a kis gyümölcsök is már.


A fűszernövények felvirágoztak, ez a levendula esetében éppen jó, a többit meg nincs szívem visszavágni, úgy szeretik a méhek. Gergő azért kaszabolt szerencsére a zsályában, de maradt még méznek is.


Nagy nehezen rábeszéltem a családot egy délutáni biciklizésre a futóhelyemen.



Aztán meg nem lehetett hazavonszolni őket, csak amikor már esteledett.
Bunkit építettek. 
Én meg hallgattam a vízimadarak csipogását.


 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mindenki nyugodjon le

Betonozás a kisházhoz

Paradicsom és társai