Maison

Mióta Anton Ego belekóstolt a ratatouille-ba, amit a patkány mesterszakács készített, azóta szeretném én is megkóstolni. Itt az ideje, van hozzá minden a kertben. A padlizsánnal egyébként sem tudunk mit kezdeni, a padlizsánkrémet is csak én eszem. A cukkini elég kicsi, sajnos már nem nő. A paradicsom van rengeteg. Emellett zsálya, bazsalikom, rozmaring is van.   A padlizsánt megfüstöltem parázson, hogy olyanabb íze legyen.

Az üllői bolhapiacon vettem egy aszalógépet. Na nem csak úgy ad hoc, rég szerettem volna, de nem most lett volna az ideje beruházni ilyesmibe. Így viszont a kezembe pottyant, kipróbálni pont jó, még ha régi is.  Nincs még semmiből akkora mennyiségünk, hogy az elrakásra specializálódjak, a meggy, barack, uborka, málna elfogyott simán nyersen, de a paradicsom nagyon sok.  A tegnap esti szedés, előtte 3 napja szedtem. Meg lehet tippelni, hány kiló. Persze ha jön egy nagyobb társaság az is elfogy, de azért felmerült, hogy elrakhatnék. Befőzni nem akarok, mert szerintem a boltban vett paradicsom olcsó és nem nekem kell tárolnom, de az aszalás kifizetődőnek látszik.  Itt is ki kell kísérletezni a mérleget. Első alkalommal jó vastag szeletekre vágva úgy ahogy volt ráraktam a gépre aszalni a paradicsomot. Na, akkor ment 10 órát, de valamelyik tálca még akkor sem készült el. A következő adagot már egy napra kitettem a szeles-napos időbe a szárítóra, az 4 óra alatt elkészült. Azt his

Az új fánk egy pontuszi juhar. Gergőnek tetszettek a színes levelek, én zöldlevelű fát szerettem volna, így esett erre a választás. Szétágazó lombkoronája lehet, amire lehet mászni, zöld levelei, amik ősszel sárga és vörös színre váltanak és nem olyan hatalmas, hogy ne férjen el a kertünkben. Először is átrendezte hátul a komposztálót, hogy elférjen a nyárfa, ami egy örökzöld futó melletti melléktermék volt. Olyan szépen nő, hogy kell neki a hely. Így lett jó föld a juhar alá, meg persze még marhatrágya és virágföld rétegezve. Ilyen gyönyörű és boldog a kis juhar. Remélem, szeret majd itt nálunk. Ez meg csak annyi, így off topic, hogy mennyi gyönyörű paradicsomunk van.

2022. augusztus 2-án elvesztettük a kis vörös tölgyünket.  Sok-sok találgatás (szárazság, nem megfelelő föld, túlzott napfény) Gergő utánaolvasva megtalálta, mi baja lehet. Egy gomba támadta meg - ezt tölgy hervadásnak hívják (oak wilt). Az USA-ban elég nagy probléma, ott szervezetek dolgoznak azon, hogy összeszedjék az ilyen beteg fákat, hogy ne terjesszék át a többi tölgyre. Csak tölgyekre veszélyes, viszont azoknál évről-évre visszatér, amíg meg nem öli őket. Elvileg még a fáját is el kéne tüntetni.  Így még az utókövetéses ötletünket is el kellett vetnünk, hogy majd kiültetjük az ócsai erdőbe és ott jó sorsa lesz a többiekkel, mi meg nézhetjük, hogyan fejlődik. Gergő kiásta és megdöbbenve látta, hogy akkora a gyökere, mint két évvel ezelőtt, mikor idekerült. Valószínűleg a gyökér felől terjedhetett a leveleire, és így meg sem tudott nálunk kapaszkodni. Lecsupaszította és eltette a törzsét emlékbe. Nem lesz saját tölgyfánk. Mi eközben nem voltunk itthon, csak nehezítettük volna a dö