Maison

Ez egy rövid hálaadó bejegyzés. Már két hete 4-5 órákat alszom a munka miatt, reggel meg Simon nem hagy, azt sem tudom, aznap mit felejtek el, Simon meg pörög ezerrel, már reggel vonatozunk, biciklizünk, kutyákat simogatunk az utcában. Ma még utazni is fogunk. Erre ahogy a kerítésen keresztül beszélgetünk, a szomszéd néni beszalad és kihoz egy tányér gőzölgő mazsolás, vaníliás rizsfelfújtat. Legjobbkor. Azt még hozzáírom, hogy mindkét gyerekemet felköszöntötte a szülinapján, Ovit és Simont is. Egész kupac ajándékot kaptak a kerítésen keresztül.

A gyerekszobának nem volt már meg az eredeti színe, a Zöld hortenzia, a gyerekek választhattak, mi legyen helyette és emelték a tétet, Brazil mentát választottak. Az eredeti bejegyzésben megvan, hogy annak idején Gergő is ezt akarta, csak túl erősnek találtam.  Ezt a fénykép nem fogja visszaadni, mert nem lehet lefényképezni ezt a színt. Na, milyen színű?  A hálóban mi untuk meg az akkoriban is csak jobb nem jut eszünkbe alapon választott halvány rózsaszínt. Valami mélyebbet szerettünk volna, de nem nagyon van miből választani ezen a palettán. Így Kövirózsa + Fekete tulipán lett.  Pár kép a felfordulásról. Bárcsak mondhatnám, hogy nagy a különbség a hétköznapokhoz képest... És hogy minden nagyon bonyolult legyen, a hálót át is rendeztük. Így viszont imádjuk!

Mivel 3 évig garanciás a ház, ezért kijavítják a repedésből adódó festékhibákat. A gyerekkéznyomot is bevettük a garanciába, így a nagyon lestrapált előszobával kezdtünk. Gondolkodtunk mosható festéken is, de akkor az összes falát azzal kellett volna festeni, és nem akartuk, hogy mindenhol olyan legyen a csillogása. Maradt az eredeti. Khm, az eredeti?!  Bejött a festő, és amikor beszéltük a színeket, hogy melyik szoba milyennel van, rögtön rávágta az előszobára, hogy vasvirág. Én közben kerestem vissza a bejegyzést, amiben annak idején írtam, hogy milyen színeket választottunk. De ha vasvirág, akkor az, úgyis nehezen találtam meg a többit. Nem az volt.  Erre persze már festés közben jött rá. Szerinte ez is szép. Szerintünk nem. Kikerestem, liliom volt az eredeti, amit elég nehéz összekeverni, mert az egy sárgás, meleg árnyalat, a vasvirág pedig szürkés, matt. Na mindegy, jövő héten átkeni a másikkal. Legalább látjuk, hogy jól választottunk. A festék az előszobában és a nappaliban: Poli

A sárgabarck után folytatódott a lekvárfőzés. Nititől kaptam őszibarackokat, a szomszéd Erzsi nénitől gyönyörű körtét. Tavaly majdnem mindet megettük, amit nem, azt pitébe sütöttem, de idén a gyerekek nem nagyon esznek gyümölcsöt, biztos azért, mert van. Így legalább nyugodt szívvel főzök meg minden szottyos gyümölcsöt, ami a kezem alá kerül. Ez persze nem kis feladat, szerezni kellett befőttes üvegeket, amiket eddig nem gyűjtöttem és dzsemfix sem mindig kapható, de Gergő múltkor este 8-kor indult el érte, hogy ne barnuljon rám a körte. Mivel elég nagy az itthoni támogatottságom, mind beszerzésben, mind fogyasztásban, így örömmel csinálom. Főleg, hogy egyszerre nem csinálok nagy adagot, nem merülök ki - bár 5 kg őszibarack megpucolása azért elfárasztott -, de tudok az ízekre figyelni. Mindnél improvizálok bele valamit, milyen ízvilág legyen. És a legjobb, amikor Deme írja a címkéket. Bazsalikom&körte&finom A körte bazsalikomot kívánt maga mellé. Lett alapváltozat is, enyhe fahé

Arra nem gondoltunk, hogy még szeptemberben lesz a nagy durranás. Beértek a fügék, de nemcsak egy-egy szem, hanem a nyári meleg miatt végre teli ehettük magunkat. A füge azért van olyan nagy becsben tartva nálunk, mert a boltban nem kapható, másnak még nem volt a családban, de amikor Horvátországban jártunk, mindig indult szüretelő kommandó. Egzotikus gyümölcsnek számít és nálunk terem. Mi lesz a következő, a citromfa? A megmentett 13 éves füge lila színűt terem, a 3 éves pedig zöldet. De ugyanolyan édes mindkettő. Egy fél kilóból csináltam lekvárt, hogy tovább megmaradjon az emléke. Tettem bele egy fürt lila szőlőt is, ami nagyon magos volt, nem volt jó enni, de nagyon finom volt az íze és csodálatos színt adott a lekvárnak. Kevergetés közben álmodoztam, mi lenne jó bele fűszernek és ahogy szagolgattam, jött az ötlet, hogy fehérbor. Egy fél decit kapott bele, kevertem addig, hogy az alkoholtartalma ki tudjon párologni, de nagyon finom mély íz maradt

Augusztus közepétől nem voltunk itthon, ehhez képest egész jól megúszta a kert. Szerencsére volt három esős nap, csak az állatokat kellett etetni.  A kút júliusban, augusztusban is kifogyott 30-40 perc után, a szomszéddal meg felváltva locsolunk, így elég koncentráltan kellett vizet adni a növényeknek. A veteményes és a kis fák mellett a virágoskert jöhetett még szóba, a fűre sosem jutott igazán, csak a lecsöppenő, Simont sem hagytuk fröcskölődni. Csak amikor megszerezte és sakkban tartott minket a hidegvízzel...    A napraforgók nagyon megnőttek, a komposzt között kikelt magból egyenesen egy napraforgófa nőtt, magas is és szét is ágazik. Az is érdekes, mennyire eltérő színük van. A pókok kezdenek behúzódni, egész nagyokat rakunk ki bentről is, ez a darázspók meg a teraszunk mellé költözött, teljes pompájában a napraforgók mellé. (Amiket imádok, csak allergiás vagyok rájuk bent.) A gyíkok nagyon szerettek hátul kergetőzni, sütkérezni, kap